GIDR�N

Sz�rmaz�sa

A fajta eredete 1816-ig ny�lik vissza, amikor a fajtaalap�t� arab m�nt, Gidran Senior-t Fechtig b�r� megv�s�rolta. A s�rga m�n 6 t�rzsm�n ivad�kot adott, amelyek k�z�l Gidran II. nev� fia Mez�hegyesen vegyes (arab, moldvai, erd�lyi, magyar, mecklenburgi) kancaanyagot fedezett. 1840 ut�n a sz�rmaz�s szerinti csoportos�t�skor der�lt ki, hogy a mez�hegyesi s�rga sz�n� m�nes f�k�nt Gidran sz�rmaz�s�. Ezt k�vet�en lett tudatos gyakorlat a Mez�hegyesen alkalmazott vonalteny�szt�s. A t�rzs, a vonal 1885-ben lett hivatalosan fajt�v� min�s�tve. A fajtakialak�t�s �s fajtafenntart�s sor�n szisztematikusan haszn�lt�k az arab m�nek mellett az angol teliv�reket is. Ebb�l ad�d�an a gidr�n fajt�t angl�-arab popul�ci�nak tekinthetj�k. 1849 �s 1920 k�z�tt 100 k�r�li l�tsz�mban stabiliz�l�dott.
1920 ut�n a fajta h�nyatott sorsot �lt. El�bb 74 kanca hadizs�km�nyk�nt Rom�ni�ba ker�lt, tov�bbi 11 elkall�dott. A megmaradt 13 egyedb�l 1944-re �jb�l 90 kanc�ra fejlesztett�k az �llom�nyt, de a II. vil�gh�bor� miatt be�ll� vesztes�gek miatt csup�n 28 kanca maradt meg. Ezt k�vet�en a l�teny�szt�s�nkre jellemz� �llapotok ezt a fajt�t is hat�rozottan s�jtott�k.

K�lleme

Er�teljes szervezet�, t�bbnyire nagy r�m�j�, ink�bb h�tas t�pus� fajta. K�nny�, eleg�ns kocsil�k�nt is haszn�lhat�. Feje az anglo-arabokra jellemz�en nemes, szik�r, ink�bb egyenes profilvonal�. Nyaka k�z�pmagasan illesztett, hossz�, j�l �velt, esetleg k�z�phossz�. Marja hossz�, magas kifejezett baltav�g�ssal. T�bbnyire j�l izmolt. Az angol teliv�r kedvez� maralakul�sa kifejez�sre jut. H�ta, �gy�ka k�z�phossz�, feszes, sz�les, j�l izmolt. Az angol teliv�r g�nh�nyadt�l f�gg�en a mellkas t�bb� vagy kev�sb� m�ly, de mindig terjedelmes. A lapock�ja d�lt, j�l izmolt, terjedelmes, el�g hossz�.
Az arab hat�sa ellen�re a jelenlegi popul�ci�nk felt�n�en er�s csont�. Az er�teljes szervezet kifejez�sre jut a t�megess�gben is. E tekintetben a Gidran IV., Gidran VIII. t�rzsm�neknek pozit�v szerep�k volt. Nagy t�meg�, r�m�s egyedei is nemess�get mutatnak.
Teny�szt�s�n�l a k�llemi korrekts�gre t�rekednek. Ennek ellen�re szab�lytalan l�b�ll�s� egyedek el�fordulhatnak a popul�ci�ban.

Bottal m�rt marmagass�ga	155-168 cm 

Szalaggal m�rt marmagass�ga	163-175 cm 

�vm�rete			180-200 cm 

Sz�rk�rm�rete			 20- 23 cm 

Kiz�r�lag s�rga sz�n�.

Felhaszn�l�sa, �rt�km�r� tulajdons�gai

T�bbhaszn� melegv�r� fajta. Hobby �s sportl�nak egyar�nt kit�n�. Eredm�nyes egyedei voltak �s vannak a fogat �s a d�jugrat� sport�gakban. L�tsz�madatait figyelembe v�ve az egyik legeredm�nyesebb fajt�nk a lovassportok ter�let�n. Szigor� szelekci� folyik a lovagolhat�s�g k�r�be tartoz� �rt�km�r� tulajdons�gaira.

A fajta jelenlegi helyzete, v�rhat� szerepe

A nyilv�ntart�sok szerint 21 tulajdonos kez�n 102 kanca �ll teny�szt�sben. Az �llom�ny 42 %-a 8 eredeti mez�hegyesi kancacsal�dra vezethet� vissza. Ebb�l kett� csak 1-1 kanc�val k�pviselteti mag�t, 1 csal�d eredete bizonytalan. Az eredetileg kialakult 15 kancacsal�db�l 6 p�tolhatatlanul elveszett. A jelenlegi gidr�njaink t�bbs�ge n�pies eredet�, de hat�rozottan gidr�n genetikai h�tter�.
Magyarorsz�gon k�v�l Bulg�ria �s Rom�nia rendelkezik kisebb popul�ci�val. A rom�niai gidr�nok 5 eredeti mez�hegyesi �s 1 b�bolnai kancacsal�dra vezethet�k vissza. 1989-t�l t�bb radautzi gidr�n kanca �s 3 m�n ker�lt Magyarorsz�gra.
A fajta ma fontos genetikai �rt�k Magyarorsz�gon. Az egyes kancacsal�dok 20-25 gener�ci�s teny�szt�si m�lttal rendelkeznek �s amiatt is kit�ntetett szerepe van klasszikus kancacsal�dok meg�rz�s�nek.

Nagyobb teny�szetei

PANNON Agr�rtudom�nyi Egyetem, Kaposv�r (Mar�cpuszta)
V�r�s J�zsef, Zalaszentl�szl�
Debreceni Agr�rtudom�nyi Egyetem
Admir�lis Kft., Szeged

Fajtafenntart�ja

Kisb�ri-f�lv�r L�teny�szt� Orsz�gos Egyes�let, Budapest, Keleti K. u. 24.

A fajta legjobb ismer�i k�z�l n�h�nyan

Dr. Pataki Bal�zs, V�r�s J�zsef, Hecker Walter, Dr. Bod� Imre, Bark�czin� Dr. Dragon Judit, Hans Brabenetz