Shetland-pni
![](http://www.archimedia.hu/show_pic.php?id=1049980991192420)
SHETLAND-PNI
EREDETE
A Shetland-pnik eredeti shazja az Anglihoz tartoz, az szaki-tenger s az Atlanti cen tallkozsnl fekv Shetland szigetek, amelynek zord idjrs, lland viharokkal sjtott klmja csak igen gyr vegetci elfordulst teszi lehetv. Az itt fellelhet apr termet lovak se bizonytalansgba vsz. Egyes felttelezsek szerint a vikingek, msok a normannok kzremkdsvel vlik az szak-Skciban is honos trpelovak meghonostst. A szigetek vszzados elzrtsga, a zord klma, a szerny takarmnyozs s a termszetes krlmnyek kztt vadlknt trtn tenyszts egy egyedlll pnifajta kialakulshoz vezetett. Eleinte fleg a cirkuszok kzvettsvel terjedt el a kontinens klnbz orszgaiban, majd egyre nvekv npszersge egyre tbb orszgban alaktotta ki szervezett tenysztst.
JELLEMZI
sszbenyoms alapjn a Shetland-pninak kt tpust klntjk el. Az n. standard vltozat jellegt tekintve a hidegvr lovak tpushoz ll kzel. Mly, hengeres trzs, rvid, izmos nyak, erõs far, erteljes csontozat, szablyos, szilrd lbszerkezet jellemzi. Ismertetjegyei kz tartozik a ds srny- s farokszrzet.
Mretei: bottal mrt marmagassg: 87-107 cm, szalaggal mrt marmagassg: 92-112 cm, szrkrmret: 14-15 cm. A fedszrk tmttek, tlen dsak, hosszak. Szne leggyakrabban sttpej vagy fekete igen kevs jeggyel, de brmilyen egyb sznben (srga, szrke, fak, st tarka) is elfordul. A msik vltozat, az n. minishetland marmagassga 86 cm alatti, csontozata is finomabb 10-13 cm kztti szrkrmrettel. Tpusa hasonl a standard vltozathoz, csak annl finomabb, knnyebb.
HASZNOSTSA
A Shetland pnik biztos jrs hegyi lovak, testslyuk tbbszrst kpesek nehz terepen vontatni, vagy mlhsknt szlltani. Alacsony marmagassguk ellenre is nagy vonerejk miatt a XIX. szzadban szvesen alkalmaztk ket bnyalknt. Klnleges tpusuk s szngazdagsguk miatt a cirkuszokban is kedveltek. Mai legelterjedtebb hasznostsuk hobby- s gyereklknt terjedt el. Skandinviban sulkyba fogva getversenyeket is rendeznek velk. |