Hihetetlen�l hossz� s�r�ny, koromfekete sz�n, hossz� bokasz�r�k; az el�ls� l�bak l�tv�nyos, akci�s mozg�sa - ilyen lovak n�lk�l egy nagyobb lovasbemutat�t k�r is lenne megrendezni… Mindemellett ezekb�l az �llatokb�l a nyugalom �s valami rendk�v�li bels� er� sug�rzik, ha gy�ny�r� s�t�tbarna szem�kbe n�z�nk - felt�ve, ha kil�tszik a pomp�s, hossz� s�r�ny m�g�l! A bemutat�kon szerepl� lovasok kedvelik a l� sz�n�t�l �lesen el�t� ruhadarabokat, �gy sz�vesen viselnek feh�r, piros vagy aranysz�n� lovagl�ruh�t. A n�z�knek persze el�ll a l�legzet�k, amikor ezek a b�szke lovak bel�pnek a man�zsba: a cirkusz vil�g�ban a tanul�kony fr�zek k�zel hozz�k egym�shoz a fiatalokat �s �regeket, a szakembereket �s a laikusokat is.
A bemutat�kon szerepl� lovasok kedvelik a l� sz�n�t�l �lesen el�t� ruhadarabokat, �gy sz�vesen viselnek feh�r, piros vagy aranysz�n� lovagl�ruh�t. A n�z�knek persze el�ll a l�legzet�k, amikor ezek a b�szke lovak bel�pnek a man�zsba: a cirkusz vil�g�ban a tanul�kony fr�zek k�zel hozz�k egym�shoz a fiatalokat �s �regeket, a szakembereket �s a laikusokat is. Fogatban �s d�jlovagl� nyereg alatt is ugyan�gy �rv�nyre jut �l�nk v�rm�rs�klet�k. �gy t�nik, mintha minden fr�z �gy sz�letett volna, hogy tudja a spanyol l�p�st. A r�m�s, nagy feket�k l�tv�nya ek�zben mintha a k�z�pkori lovagok vil�g�ba rep�ten� vissza a szeml�l�t. A fajta t�rt�nete Aki a fajta kialakul�s�nak kezdet�re k�v�ncsi, eg�szen a r�mai uralom idej�re kell hogy visszatekintsen. Bizony, Julius Caesar uralkodott, amikor ez a fajta keletkezett. A "fr�z" fajta a nev�t egy germ�n n�pt�rzst�l kapta, amelynek tagjai az �szaki-tenger mellett, Fr�zland (Fr�zf�ld) �szaki r�sz�n telepedtek le. �k olyan lovakon lovagoltak, amelyek er�sen k�l�nb�ztek az akkoriban haszn�lt hidegv�r�ekt�l. R�g�szeti leletek bizony�tj�k, hogy ezek a lovak k�r�lbel�l 150 cm marmagass�g�ak lehettek, �s igen akci�s �get�ssel rendelkeztek. Persze a mai fr�zekhez biztosan nem voltak hasonl�that�k. Ehhez m�g egy fontos l�p�s hi�nyzott, amely csak sok sz�z �vvel k�s�bb k�vetkezett be: a spanyol lovakkal val� keresztez�s. Az andal�zok hat�sa a mai fr�zeken j�l l�that�. Ez a t�rt�neti visszatekint�s bizony�tja, hogy a fr�zek kialakul�sa sokban hasonl�t a lipicai, a kladrubi, a frederiksborgi �s a n�polyi l� l�trej�tt�re. Az �ltalunk ismert fajta sz�let�s�t a XVI. �s XVII. sz�zad idej�re dat�lhatjuk. N�metalf�ld�n a k�zteny�szt�s, f�k�nt az �szaki tartom�nyok teny�szt�se j�l szolg�lta a fajt�ra jellemz� jegyek kialakul�s�t. Nagy hangs�lyt fektettek a l�teny�szt�si hagyom�nyok �pol�s�ra, amely a fajta fennmarad�s�t nagyr�szt el�seg�tette. Itt kezdt�k el�sz�r a fr�zeket a lovasm�v�szet magasiskol�j�ban is kipr�b�lni. Sajnos, nem sokkal k�s�bb, a XVIII. sz�zadban e nemes lovak teny�szt�s�t el�gg� elhanyagolt�k. Olyannyira, hogy azt, hogy nem vesztek a feled�s hom�ly�ba, csak a holland n�pi �get�versenyeknek k�sz�nhetj�k. A fr�zek ugyanis gyakran megnyert�k ezeket a versenyeket. Az �get�sben mutatott gyorsas�guknak k�sz�nhet�en kapt�k a "Harttraber" kifejez�st is. Akkoriban ezek a lovak voltak - az orlov �s az amerikai �get� fajt�kkal egy�tt - a versenyek szerepl�i. A XIX. sz�zad elej�n ism�t rossz helyzetbe ker�ltek ezek a szemet gy�ny�rk�dtet� lovak. �llom�nyuk olyan m�rt�kben cs�kkent, hogy m�r a kihal�s sz�l�n l�v� �llatok V�r�s List�j�ra is felker�ltek. De az id�k szerencs�re v�ltoznak … Mi jellemzi a fr�zeket? B�r a fr�z lovat gyakran a hidegv�r�ek k�z� is besorolhat� fajt�nak mondj�k, alapvet�en melegv�r� t�pusr�l van sz�, amelyre er�sen hatottak a spanyol lovak - az akkoriban Eur�p�ban �l� t�jfajt�t andal�zzal nemes�tett�k. Ennek eredm�nye egy igen szeretetre m�lt� term�szet� fajta lett, amely a sz� szoros �rtelm�ben egyetlen m�s fajt�val sem hasonl�that� �ssze. Az id�k sor�n csak kevesen foglalkoztak a fr�z l� teny�szt�s�vel, �s v�llaltak felel�ss�get a fajta fennmarad�s��rt. Az �j �vezredben azonban e rendk�v�li sz�ps�g� lovak j�v�je �s teny�szt�se biztos�tottnak l�tszik. A fekete fr�zek �s a spanyol lovak k�zti rokons�got hamar felfedezhetj�k, ha a fr�zek is bemutatj�k gy�ny�r�, akci�s �get�s�ket. K�llem�kben m�g mindig eml�keztetnek a XVI. �s XVII. sz�zadbeli barokk csata- �s iskolalovakra, amelyeket t�bb festm�nyen is meg�r�k�tettek. Tipikus a form�s, magasan illesztett, sz�pen �velt nyak, sz�les mellkas, viszonylag r�vid h�t, enyh�n csapott, kerek far �s a csillog� szem. Izmos h�tuls� l�bainak k�sz�nhet�en fell�p�se b�szke, er�t �s eleganci�t sug�roz. Viszonylag kicsi feje egyenes vagy enyh�n konk�v profil�, a kis f�lek szint�n jellemz�ek; a hossz� s�r�nyt, a d�s farkat �s bokasz�rt sosem szabad lev�gni - ez megbocs�jthatatlan eszt�tikai t�r�st jelentene. A standard szerint a marmagass�g 1,55 m, a m�nek el�rhetik az 1,60 m-t is. A fr�zek bels� tulajdons�gai is igen �rt�kesek: kiegyens�lyozottak, a megfelel� helyzetben �l�nk v�rm�rs�klet�ek, de ir�ny�that�ak �s a gazd�jukkal szemben mindig j�indulat�ak - ilyen egy j� teny�sz�llat. A mai fr�zek n�h�ny kiv�telt�l eltekintve egy�ntet�en feket�k. A m�lt sz�zad fordul�j�n m�g kb. 20% k�r�li volt a s�rga �s pej egyedek sz�ma. Id�vel egyre ink�bb a fekete sz�nre szelekt�lt�k �ket. A jegyeket is igyekeztek visszaszor�tani, a mai teny�szc�l legfeljebb a t�z�tt homlokot vagy egy kis csillagot fogad el a fejen, a l�bakon pedig a jegyek egy�ltal�n nem k�v�natosak. Ezekkel az ir�nyvonalakkal az aktu�lis teny�szc�lt pontosan meg is hat�rozt�k. A lovak ne legyenek t�l nehezek, de r�m�saknak �s nemes k�llem�nek kell lenni�k, energikus mozg�ssal �s persze sokoldal� haszn�lhat�s�ggal. A "fodr�szok �lma" �sszenemezesedett, �polatlan s�r�nnyel ne hagyjuk a fr�zeket! Akinek ilyen sz�p l� van a gondjaira b�zva, az rem�lhet�leg sz�vesen veszi k�zbe a s�r�nyf�s�t, vagy tal�l egy kedves ifj� lovaspal�nt�t, aki �r�mmel �ldozza fel a szabadidej�t erre c�lra. Az eredm�ny igen l�tv�nyos �s feledteti a v�zh�lyagok okozta f�jdalmat az ujjakon… A hossz� s�r�nyt gyakran fonj�k kisebb copfokba, amely amellett, hogy tart�s v�delmet ny�jt a sz�rsz�lak kihull�sa ellen is. A fekete sz�r�n nagyon l�tszik minden apr� porszem, ez�rt a "Black Beauty" akkor n�z ki j�l, ha a sz�r�t egy puha ronggyal �tt�rlik. A fajnak megfelel� tart�sm�d a fr�zek eset�ben n�ha k�nyelmetlennek t�nik - p�ld�ul ha a kedvenc s�rf�rd�t vesz, �pp miel�tt a gazd�ja egy fell�p�sre indulna vele. Itt is �rv�nyes a szab�ly, a sz�ps�g�rt szenvedni kell, ami persze a gazd�ra �rtend�, nem a l�ra… Gondos �pol�sra szorul a bokasz�rzet is. A d�s sz�rsz�lak v�dik a l� cs�dj�t, de a mi �ghajlatunkon a nedves id�j�r�s miatt n�ha gondot is okozhat. Ha a sz�rsz�lak k�z�tt a nedvess�g sok�ig bennreked, az cs�ds�m�r kialakul�s�hoz vezet. Az alapos tiszt�t�s �s rendszeres f�s�l�s a fr�zekn�l elengedhetetlen�l sz�ks�ges feladat! Akinek volt m�r hossz� sz�r� kuty�ja, az persze csak legyint az effajta feladatok hallat�n… Alkalmaz�si ter�letek Ezek a kedves feket�k sohasem fognak t�bb kilom�teres l�versenyeket megnyerni - de akinek saj�t fr�z lova van, ezzel nem is lesz gondja. Az igazi megm�rettet�s sz�mukra - t�bbek k�z�tt - a klasszikus d�jlovagl�s, f�k�nt a barokk lovasm�v�szeti �g. Gy�ny�r�en, �poltan, d�szes brok�t nyeregtakar�val; a lovas nagy kalapban, hossz� zak�ban, t�rdig �r� csizm�ban �s a lov�hoz hasonl� b�szke tart�ssal - minden el�ad�s legsikeresebb f�nypontja lehet. A n�z�ben r�gi korok kast�lyainak k�pe jelenik meg, vad�szatra indul� uras�gok kutyafalk�j�nak hangja hallatszik. Vagy �ppen kardcs�rg�s, amint �ppen egy visz�ly eld�nt�s�re ker�l sor k�t nemes lovag k�z�tt. Akinek pedig kevesebb amb�ci�ja van az el�ad�sokhoz �s sz�vesebben j�rja saj�t �tj�t, az is kit�n� t�rsat tal�l mag�nak a tereplovagl�shoz vagy a lovardai lovagl�shoz. A fr�zek minden esetben meg�rzik nyugalmukat, intelligensen egy�ttm�k�dnek �s lovasukhoz alkalmazkodva tal�lj�k meg a helyes utat. Egy-egy alacsonyabb terepakad�ly sem okoz nekik gondot, �s gazd�jukat hossz� �veken kereszt�l rend�thetetlen h�s�ggel �s szeretettel szolg�lj�k. Aki sz�vesebben �l fel a bakra, mint a nyeregbe, annak is rengeteg �lm�nyt ny�jthat egy fr�z. K�nny� kocsiba fogva elb�v�lik kedvel�iket, az egyik legkitart�bb fogatlovak. Er�sek �s kitart�ak l�p�sben, �get�sben egyar�nt, megfontoltak �s teljes m�rt�kben megb�zhat�ak. A fajta egyedeinek egy�ntet� testfel�p�t�se, sz�ne �s mozg�sa lehet�v� teszi, hogy szinte b�rmelyik k�t fr�z egy p�rt alkosson a fogatban. Szel�ds�g�knek �s megb�zhat�s�guknak k�sz�nhet�en ma is sz�vesen haszn�lj�k �ket mez�gazdas�gi munkal�k�nt is, �k pedig k�szs�gesen l�tj�k el feladatukat. A fr�zek nagyon �rz�keny lelk� �llatok, n�luk a csal�di kapcsolat olyan l�tsz�ks�glet, mint a sz�na vagy a v�z. Megs�nylik a gyakori lovas- �s tulajdonosv�ltoz�st, �s rossz b�n�sm�d mellett hamar elvesztik munkakedv�ket �s bizalmukat az emberekben.